ALBA FEHÉRVÁR – ENDO-PLUS SERVICE-HONVÉD 78–69 (22–18, 25–15, 19–20, 12–16)

Székesfehérvár, 1600 néző. Vezette: Györfy, Söjtöry, Szilágyi

FEHÉRVÁR: Pongó Marcell 10, Takács Martin 11/6, Bigelow 7, Stuckman 12/9, Filipovics 12. Csere: Omenaka 7, Vojvoda 12, Joseph 1, Philmore 6, Németh. Vezetőedző: Lluis Riera Martí

HONVÉD: Simon, Rush 16/9, Valerio-Bodon 4, Keller I. 4, Simmons 11. Csere: Dimitrijevics 13/3, O’Bannon 16/3, Reizinger, Kopácsi, Radó 5, Dócs. Vezetőedző: Zlatko Jovanovics.

Kipontozódott: Omenaka (33. p.), Simmons (34.), Phimore (40.)

A Honvéd az első öt fordulóban hozzánk hasonlóan három győzelmet aratott és kettő vereséget szenvedett, egymás sarkát taposta a tabellán a két csapat. A mérkőzés előtt az albás játékosok folyamatosan azt hangsúlyozták, hogy rengeteget dolgoztak a védekezésükön és ezt élesben is meg akarták mutatni.

A fejlődés ezen a téren már az első percekben megmutatkozott, az első két támadás során dobásig sem jutott a Honvéd. Nálunk Takács Martin kezdett aktívan, két közelivel lökte előre csapatunkat, de a Honvéd igyekezett megragadni a kevés esélyt, amit kapott és kapaszkodott. Az 5. perc elején Zachary Simmons zsákolt és 8–8-ra alakította az állást. Innentől azonban az Alba diktált, Tanner Stuckman szép triplát dobott, majd Isaiah Bigelow 2+1-es akciója után már hat pont volt az előnyünk. Omenaka Godwin jól szállt be a meccsbe, egy zsákolással kezdett, aztán egy támadólepattanót tett vissza, ezt követően egy büntetőt értékesített a kettőből, végül egy hatalmas blokkal zárta egyéni parádéját, nagy szerepe volt, hogy elhúztunk 21–12-re. A negyed végén aztán kicsit megállt a támadójátékunk, a büntetőzésre sem lehettek büszkék játékosaink, a Honvéd pedig főleg légiósaik révén visszakapaszkodott, 22–18.

Ha az első negyedben lehetett dicsérni a védekezést, akkor ezt a másodikban hatványozottan meg kellett tenni. A szerzett labdák és a leszedett lepattanók után azt játszottunk, amit szeretünk, a gyors játékunkat nem nagyon tudta követni a fővárosiak. A centereink remek munkát végeztek, Filipovics Stefan és Isaiah Philmore is élt a palánk alatt, de ha kellett, távolról is betaláltunk, Takács és Stuckman is szép hármast szerzett. Az előny pedig nőtt, a negyed végére bőven tíz fölé kúszott, remek teljesítménnyel és védekezéssel tudtuk le az első félidőt, 47–33.

A fordulás után folytatódott a jó játékunk. Stuckman talált be, majd Takács megint hármassal jelentkezett, ő volt az első, akinek kétszámjegyű pont volt a neve mellett. Filipovics gyötört be egy közelit egy lefutás után, majd Stuckman ismét beszórta a tripláját, húsz fölé nőtt a különbség, 60–39. Ezután talán a tudatalatti kezdett dolgozni, vagy éppen a Honvéd kőkemény védekezése nem ízlett a csapatnak, de a szerb Djordje Dimitrijevics vezetésével a vendégek futottak egy 14–2-es rohamot és a 28. percben megint tízen belül voltak, 62–53. Nagyon kellett Pongó Marcell 2+1-es akciója és végül 13 pontos előnnyel vártuk az utolsó tíz percet.

Nem túl szép játékkal, annál nagyobb küzdelemmel kezdődött a negyedik negyed, tartottuk a megfelelő távolságot a Honvédtól, sőt, Philmore faulttal együtt bedobott közelije, majd értékesített büntetője valamennyire nyugtatólag hatott a 34. percben, 74–60. A büntetőzésünk továbbra is katasztrofálisnak bizonyult, jó védekezéssel és lepattanózással kompenzáltuk ezt. Kevés volt a szép játék, sok a brusztolás, ez a Honvédnak kedvezett, Dimitrijevics tempójával a 37. percben megint tíz alá jött a fővárosi együttes, 76–67. Kimaradtak a dobásaink, de Bigelow kétszer is támadó lepattanót szedett. Az utolsó percekben mintha bedeszkázták volna a gyűrűket., de ez most az előnyben lévő csapatnak, azaz nekünk kedvezett. Fontos meccset nyertünk meg, de a bő egy félidőnyi jó teljesítményt még tovább kell kitolni, 78–69.

NYILATKOZATOK

Lluis Riera Martí: – Köszönjük a közönségnek a támogatást, velünk voltak végig ma is, a jobb és a rossz időszakokban egyaránt. Az első félidei teljesítményre fókuszálnék, amely nagyon tetszett. Nagy intenzitással védekeztünk, egyedül a védekező lepattanók terén van némi hiányérzetem, de egyébként minden rendben volt. Az első félidőben 18 gólpasszt osztottunk ki, 20 éves edzői karrierem során nagyon ritka volt ennyi assziszt. A srácok napról napra keményen dolgoznak és már a szerdai mérkőzés lebeg a szemünk előtt.

Takács Martin: Úgy gondolom, nagyon jól kezdtük a mérkőzést, a védekezésre figyeltünk az első perctől kezdve. Arra kell figyelni, hogy még tovább ki tudjuk tolni a jó periódusainkat. Nagyon örülök a győzelemnek. A 69 kapott pont nagyon jónak számít az előző meccseinkhez viszonyítva és a 26 gólpassz is kiemelkedő adat.

Zlatko Jovanovics: – Gratulálok az Albának, megérdemelten nyert. A mérkőzés az első félidőben dőlt el, akkor nem tudtunk olyan intenzitással kosárlabdázni, ahogy szerettünk volna, illetve rengeteg üres dobást, helyzetet hagytunk ki, egy olyan csapat otthonában, mint a Fehérvár, ez nem fér bele. A második félidő már egész más történet: akkor sikerült megvalósítani nagyjából, amit szerettünk volna. Ebben a ligában viszont végig jó teljesítményt kell nyújtani, ha eredményes akarsz lenni. Levonjuk a tanulságokat és készülünk a szerdai fordulóra.

Radó Ádám: – Gratulálok az Albának a győzelemhez. Az első félidőben elég nagy hátrányt összeszedtünk, de a másodikban mindent megtettünk, hogy szorosabb legyen a mérkőzés. Sajnos a dobásaink nem ültek. Megyünk tovább, szerdán a Körmend ellen játszunk. Szeretném megköszönni a szurkolóinknak, hogy elkísértek minket.