Az előző évadban az izraeli és az olasz élvonalban pattogtatott, de karrierje során az amerikai egyetemi évek után megfordult Svédországban, Németországban, Hollandiában, Lettországban, Csehországban és Mexikóban is a 31 éves, 205 centiméter magas amerikai-lett center, Andrew Smith, aki nyártól állt klubunk szolgálatába. Új játékosainkat bemutató sorozatunk második részéhez érkeztünk.
Megszerezted első trófeádat az Alba színeiben az elmúlt hét végén, sikerült megnyerni az oroszlányi Bányász-kupát, igaz, ez még „csak” egy felkészülési torna volt.
Valóban, de azt gondolom, ezek kellenek, hogy egyre jobbak legyünk – válaszolta Andrew Smith. – Az OSE elleni döntőben akadtak hibáink, s bár van olyan tényező, ami nem lehet kifogás, de két nap alatt két meccset is játszottunk. Erről szól a felkészülés, dolgozunk az előttünk álló héten tovább, igyekszünk kijavítani, amit elrontottunk, és megpróbálunk majd készen állni a FIBA Európa-kupa selejtezőjére.
Jól gondolom, hogy a sikerek építik a leggyorsabban a csapategységet?
Teljesen mindegy, milyen szinten játszunk, mindig győzni szeretnék. Ezzel együtt azt érzem, hogy a csapaton belüli összhang is egyre jobb, minden munkával eltöltött hét után fejlődünk és úgy gondolom, nagy lehetőségek vannak ebben a csapatban.
Hogy érzed magad Székesfehérváron?
Szerintem ott vagyok, ahol lennem kell ebben az életszakaszban. Abban hiszek, hogy minden okkal történik, az ideszerződésem is, és nincs más hátra, minthogy élvezzem ezt az időszakot. Nagyszerű beszélgetéseken vagyok túl a csapattársaimmal, a szakmai stáb tagjaival, a klub munkatársaival. Komfortosan érzem magam, a város szép, Budapest is közel van, így a fővárost is felfedezhetem majd.
Fehérvárból mennyit láttál?
Nagyon tetszik a sétálóutca, szeretem ezt a régi európai városokban, hangulatosak, szépek az épületek. Természetesen kipróbáltam már különböző éttermeket, kávézókat is, tényleg remekül érzem magam.
Jó néhány országban szerepelt Európában. Hol érezted eddig magad a legjobban?
Nehéz választani, de Olaszországot mondanám. Tetszett az ottani életstílus, a városok, az ételek. Szakmai szempontból is csak jókat mondhatok, kiváló szurkolókkal találkoztam és anyagi szempontból is megérte ott játszani.
Magas szintű bajnokságokban is szerepeltél a karriered során, mint például Olaszországban, vagy Izraelben. Mit vársz a magyar ligától?
Egyelőre elvárásaim nincsenek, szeretném az elmúlt években felhalmozott tapasztalataimat hasznosítani, és azt a tudást, amit megszereztem, megosztani a fiatalabb csapattársaimmal. Természetesen én is tanulni szeretnék, és ez a folyamat már el is kezdődött, élvezem a munkát Alejandro Zubillagával. A szakmai stáb különleges úton vezeti a csapatot, ami nagyon izgalmas és érdekes a számomra, de úgy gondolom, beleillek a szisztémába és úgy látom, a körülöttem lévő játékosok is így vannak ezzel.
Mit vársz magadtól és a csapattól az előttünk álló idényben?
Nehéz ennyi idő után még bármit kijelentenem, de tudom, hogy a csapat döntőt szeretne játszani, számomra pedig mindig az aranyérem az elsődleges cél. Tisztában vagyok vele, hogy a Falco milyen erőt képvisel, bővebb a rotációja, nagyobb költségvetésből gazdálkodik, de szeretnénk felvenni a versenyt, eljutni a döntőig, és ott meg már bármi megtörténhet. Egyébként szeretném jól érezni magam a pályám, kiadni mindent, ami bennem van. Jó lenne fejleszteni a vezetői képességeim a pályán, és segíteni minden társamat a személyes útján. Örülök, hogy a nemzetközi porondon is játszhatunk, mindig izgalmas esetleg magasabban jegyzett ligák szereplői ellen megméretni magunkat. Már kétszer is szerepelte a FIBA Európa-kupa sorozatában, nagyon élveztem. Már számolom vissza a napokat az első tétmérkőzésig.