A szeptember végi nyitófordulóra minden albás szívesen emlékszik, az örök rivális piros-feketék otthonában arattunk rendkívül magabiztos győzelmet. Meggyőző teljesítménnyel, álomszerű produkcióval nyertünk 100-80-ra, egy pillanatig sem forgott veszélyben a sikerünk. Ebben döntő szerepet játszott, hogy ötvenszázalékos pontossággal hintettük a triplákat, a kezdőötös mindegyik tagja átlépte a 10 pontos határt, a padról beszálló Markis McDuffie is 21 pontot szórt, a meccs legjobbja volt, mellette komoly érdemeket szerzett a kiválóan osztogató Marko Ljubicic és a kintről biztos kézzel tüzelő, négy triplát a gyűrűbe süllyesztő Slaven Cupkovic is. A folytatásban megvertük itthon a paksiakat, 88-83-ra, hatalmas csatában, majd Pécsen elszenvedték első vereségüket, 91-86-ra kikaptunk a szezont mesésen kezdő, aztán megboruló baranyaiaktól.
A folytatásban váltakozó sikerrel vívtuk meccseinket, 6. helyen várjuk a vasárnapi randevút, 7 győzelemmel és 6 vereséggel. Az utóbbi fordulók során akadtak jobb és kevésbé sikeres találkozóink, Oroszlányban hosszabbításban nyertünk, szoros meccsen kikaptunk Zalaegerszegen, legyőztük a Kaposvárt, vasárnap pedig a végletekig kiélezett, hosszabbításos derbin veszítettünk Sopronban, 88-82-re. Az utolsó támadást mi vezettük a rendes játékidőben, hibáztunk, a ráadásban pedig fölénk kerekedtek a házigazdák.
A szolnokiak egy hónapja edzőt váltottak, pécsi kispadon pár napja helyet foglaló Dragan Aleksictől a vártnál gyengébb eredmények hatására elköszöntek az Alföldön, a korábban Körmenden dolgozó Gasper Potocnik lett az Olaj KK vezetőedzője. Azóta három, magabiztos győzelmet számlálnak, legutóbb Szegeden nyertek 90-69-re, előzőleg 100-75-re verték a Pécset, valamint az esélyesebbnek vélt Atomerőmű SE otthonában, Pakson arattak bravúros, 84-75--ös győzelmet. A sikereknek köszönhetően meg is kezdték az előrenyomulást a középmezőnyből, felléptek a tabella harmadik helyére. Közvetlenül a minden hadszíntéren remeklő Falco KC (12 győzelem, 1 vereség) és a Körmend (10-3) mögött helyezkednek (9-4).
A nyáron alapos vérátömlesztésen estek át, kulcsfigurák sora távozott, elment Strahinja Milosevic, Luksa Andric, Tóth Ádám Debrecenbe, Benke Szilárd pedig Szombathelyre igazolt. De a legnagyobb veszteséget a hazai mezőny legértékesebb játékosa, Vojvoda Dávid távozása jelentette, a válogatott ásza Reggio Emiliában, az olasz élvonalban pattogtat. A bokatörése után Kovács Péter felépült, maradt Rudner Gábor, és érkezett a korábbi válogatott Tóth Norbert Vasból, valamint az általunk is csábított korábbi bajnokunk és kupagyőztesünk, Juhos Levente.
Amerikai játékosaik az utóbbi összecsapásokon elkapták a fonalat, Andre Jones a magyar mezőny legjobb dobójának számít, megbízhatóan és stabilan szórja a pontokat, az élmezőnyben helyezkedik – a nyolcadik a vonatkozó listán - Dakarai Tucker is. A francia második vonalból érkező irányító, Darwin Davis jól mozgatja a csapatot, a palánk alatt pedig a szerb Nemanja Krstic és a horvát Marian Cakarun veszélyes. Utóbbi a szezon közben érkezett, Demetris Morant helyett, ugyanis a júliusban elsőként szerződtetett amerikai légiós nem váltotta be a reményeket. A meccseken – főleg az utóbbi hetekben – igyekeznek folyamatos nyomást helyezni az ellenfélre, a három tengerentúli légiós, Davis, Jones és Tucker beleviszi a sebességet a játékba, céljuk a gyors pontszerzés.
