A pénteki, Körmend elleni negyeddöntőben a félidőben még húsz ponttal vezettünk, aztán a vasiak nagy hajrát nyitottak, a zárás előtti percekben egyenlítettek, végül Alandise Harris fontos triplájával sikerült megnyernünk az összecsapást 86-82-re, fókuszálhattunk a Szolnok elleni elődöntőre. Lóránt és Keller Ákos remeklésével a szombati meccs elején elléptünk 9-2-re, a folytatásban azonban csak loholtunk az olajosok után. Több olyan momentuma akadt a mérkőzésnek, amikor átvehettük volna a vezetést, azonban rendre hibáztunk, az alföldiek higgadtabbak voltak a végjátékban, 75-67-re győztek, készülhettek a Falco elleni aranycsatára, mi pedig a bronzmeccsre a paksiak ellen. Az atomvárosiak az utolsó negyedben fordították a maguk javára az összecsapást, húsz pontot dobtak, mi mindössze hatot, 67-53-as vereséget szenvedtünk, a 4. helyen zártuk a Magyar Kupa fináléját Debrecenben.

- Az elődöntőben nagyon jól kezdtünk, jó ritmusban kosárlabdáztunk, ám a Szolnok gyorsan magára talált. Főleg a védekezésünk nem volt az igazi, a második félidőben aztán megtaláltuk a ritmust, úgy tűnt, lehet keresnivalónk, ám a végjátékban az Olaj jobban koncentrált. Második szándékból szerzett kosarakkal eldöntötték a mérkőzést. Szerettünk volna a döntőbe kerülni, nem sikerült – közölte vezetőedzőnk, Dzunic Branislav.

A vasárnapi bronzmérkőzésen csalódott együttesek találkoztak. Dzunic Branislav szerint a motiváltabb tolnaiak megérdemelten szerezték meg a győzelmet, ezáltal a bronzérmet.

- A meccs után gratuláltam az ASE mesterének, mi motiválatlanok voltunk, de inkább úgy fogalmaznék, kevésbé voltunk motiváltak, mint ellenfelünk. A találkozó első három negyedével nem volt gond, ám az utolsó tíz percben elmaradtunk a várakozástól, nagyon keveset mutattunk támadásban és védekezésben is, ez eredményezte a vereséget.  Nem könnyű olyan meccset játszani, amelyen csalódott csapatok találkoznak.