A keddi, szolnoki vereség után nem volt más esélye a TLI-Albának, mint a pénteki győzelem, hogy versenyben maradjon az aranyért. Játékosaink a szakmai stábbal egyetemben úgy kalkuláltak: a hazai meccset hozzák, valamint megpróbálnak nyerni vasárnap, az Alföldön is. A hét utolsó napján már nem feszülnek egymásnak a csapatok, lévén az Olaj elképesztő küzdelemben, 78-76-ra győzött a Gáz utcában, ezzel megszerezte az aranyérmet. Csapatunk nagy utat tett meg egy esztendő alatt, a tavalyi 9. hely után hatalmasat lépett előre, bejutott a fináléba, végül ezüstérmes lett.
Azzal, hogy a hétközi, alföldi találkozón 2-1-re alakította a három győzelemig zajló párharcot a bajnoki címvédő Olaj, egyértelművé vált, csapatunknak nyernie kell a hátralevő két összecsapáson. Az utóbbi meccseken sérüléssel küzdő kanadai irányító, Kenny Chery fájós lába miatt nem tudta vállalni a játékot, ellenben visszatért a bedobó Anthony Myles, aki a keddi, idegenbeli ütközetet eltiltás miatt kihagyta, a szolnoki Strahinja Milosevic társaságában. Büntetésüket tehát letöltötték, természetes volt, hogy számítanak rájuk a szakvezetők. A hazai B-közép által a kezdés előtt hosszasan éltetett – legutóbb, Szolnokon 30 pontot szóró – center, Lóránt sikeres büntetői nyitották a derbit, a folytatásban is elemében volt, a túloldalon Vojvoda és Milosevic is biztos kézzel tüzelt, 6-2-ről egyenlített a vendég, sőt, Milosevic pontjaival vezetett. Myles dobásai sikerültek, Vojvoda távoli triplája viszont a gyűrűbe hullt, 6-11. Myles büntetőit nem hibázta el, Gregory zsákolt, Jones hármast dobott, Dzunic Branislav pedig időt kért (8-16). Borisov távoli kísérlete is célt ért, Pearsoné nem. Dzunic becserélte, majd lehívta a pályáról amerikai centerét, Jerrel Wrightot, s hosszasan magyarázta neki elvárásait. Lóránt betalált kintről és bentről, Ivkovic kikérte első idejét (15-19). A vendégek két kosara zárta az első negyedet, sőt, a folytatásban Borisov és Keller révén 12 ponttal meglépett a vendég, 17-29. Markovic volt eredményes, a túloldalon Vrbanc sem hibázott, rendkívül magabiztosan dobtak a látogatók, Borisov menetrendszerű hármasa nyomán Dzunic ismét időt kért, 20-35. Őrizte megnyugtató előnyét a piros-fekete alakulat, a hazai hívek agresszívabb játékra bíztatták kedvenceiket. Vojvoda lehetetlen szögből is eredményes volt (26-44), Lóránt válaszolt ugyan, azonban a társak nem nőttek fel mellé. Myles és Spurlock révén aztán zárkózott a hazai gárda, Ivkovic Stojan azonnal időt kért, 33-44.
Félidőben 37-49 állt a táblán, köszönhetően annak, hogy a meglepően magabiztos szolnokiak a játék minden elemében jobbak voltak. A nagyszünet után a különbség nem csökkent, az Alba három, a Szolnok tizenegy pontot szórt zsinórban, az Olaj KK egységgel ellépett. A vendégszektort megtöltő szurkolók hangosan skandálták a jelentős differenciát, a TLI-Alba drukkerei pedig próbálták tűzben tartani kedvenceiket: „Soha ne add fel!” Harcolt is együttesünk, de tovább nőtt a vendégek amúgy sem csekély előnye. Supola jóvoltából jöttünk közelebb (47-62), Ivkovic pedig időt kért. Tóth Péter fontos, közeli és távoli kosarával tízen belülre került az Alba (57-66), Ivkovic megint az időkérésben látta a megoldást. A záró tíz percben felváltva születtek pontok, aztán Spurlock hármasával lőtávolon belülre érkezett a Fehérvár, 63-68. Pearson pontjaival pedig még közelebb. A vezetést is átvehettük volna, de játékosaink a nagy igyekezetben több labdát is eladtak, valamint elhamarkodták dobásaikat, nem játszották végig az akciókat. A vendégek is sokat hibáztak, aztán Lóránt pontjaival zárkóztunk, Milosevic középtávoli kosarát követően (70-75) Dzunic időt kért. A végjátékban elképesztő izgalmak következtek, Dzunic ismét időkérésben látta a megoldást. Supola hármasával két pontra zárkóztunk (76-78), majd négyszer támadtunk a vezetését, de mindannyiszor rontottunk. Mindkét palánknál kihagyott büntetők következtek. Supola hármasa hozhatta volna számunkra a megoldást a dudaszó előtt, de távoli kísérlete nem jött be. Végül két ponttal nyert, ezzel bajnok a Szolnok. Rendkívül szimpatikus, a fiúkat az utolsó pillatokig buzdító közönségünk hosszasan tapsolta a tavalyi 9. hely után ezúttal ezüstérmes együttest. Jövőre valamivel könnyebb lesz a feladat: az ideihez képest már csak egy helyet kell javítani.
Szerző: Horog László
