Nem volt eseménytelen az előszezon, játszottunk egy csomó edzőmeccset, nemzetközieket is, Bundesliga-csapattal épp úgy, mint szlovénnal, tehát nem a könnyű utat választottuk. Csattanóként a Real Madrid is eljött Fehérvárra, ez persze aligha tekinthető szokványos ráhangolásnak... De a lényeg végül is minden esetben az volt, hogy összeálljon, kiforrjon a csapat játéka, már amennyire így október elején ez lehetséges. Mostantól viszont, bár nyilván van még teendő, már nem lehet elintézni annyival a meccseket, hogy lesz ez még jobb - vasárnaptól bajnoki pontokért megyünk.

 

Hogy milyen lesz az új Alba, azt persze most ember nincs, aki bátran és pontosan megjósolná. Amikor 2012 nyarán minden edzőmeccset elveszítettünk, senki nem hitte volna, milyen fieszta lesz a szezon végén - de az sem igaz, hogy akkor most is készülhetünk az ünnepre, csak mert nehéz ellenfelektől kikaptunk párszor. Az új magyar és légiós állomány, a szintén új vezetőedző velük végzett munkája, és még egy csomó, előre nem is kalkulálható tényező dönti majd el, hogy az idény érdemi részére milyen Alba Fehérvár áll majd össze. Elképzelésünk persze lehet, láttuk, hogy stabilan védekezni szeretne mindenek előtt Marcel Tenter. Ebből a koncepcióból még jöhet akár látványos támadójáték is, reméljük úgy lesz, ehhez az egyének képességei és villanásai is kellenek.

 

Az megnyugtatónak tűnik, hogy a szűkös hazai kínálatból azért olyan kosarasokat tudtunk igazolni, akik bármelyik bajnoki riválisnál elférnének és nemcsak epizódszereplők lesznek. A Simon, Supola, Tóth P., Kovács Á., Juhos, Csorvási hatos minden tagja mutatott már valamit képességeiből, miközben többen még bőven fejlődhetnek is. Amennyiben Djapának meglesz a magyar állampolgársága, egy újabb nevet illeszthetünk ebbe a sorba, ezzel párhuzamosan pedig nőhet a légiós kontingens. Amelyről jelen pillanatban merészség lenne jósolgatni, hiszen Magyarországon (és az amerikaiak esetében: Európában) újonc játékosokról van szó. Reméljük, hogy Melvin pár edzőmeccsen mutatott hatékonysága, Kromah olykor nagy kedvenceket idéző megoldásai vagy Djapa rutinja és harcossága állandó jellemzője lesz meccseinknek.

Az állomány alkalmasnak tűnik a nagy cél, a négybe való visszakerülés elérésére, de nem feledkezhetünk meg róla, hogy e pillanatban ezt még legalább hat csapatnál reménykedve jelentik ki a szurkolók. Már persze a magyar bajnokságba ismét előkelő idegenként bekapcsolódó Szolnok mellett is... A hazai pontvadászat az egyik legerősebb a régióban és kiegyensúlyozottsága miatt izgalmakat is biztosan tartogat, az első fordulóban már volt egy hosszabbításos és egy egypontos győzelmet hozó meccs is. Éppen ezért senki nem mehet biztosra - mi sem, amikor a Jászberényt fogadjuk.

 

Van róla közeli emlékünk, hiszen a nyíregyházi tornán, melyet veretlenül nyertünk, legyőztük Bencze Tamás csapatát is. Olyan meccsen, amely három negyeden át nyílt volt. Bár a hazai pálya mellettünk szól, az említett találkozón 19 pontig jutó Ware, a rutinos Dramicsanyin vagy épp a vándorlását most épp Jászberényben folytató Horváth Ákos nem fogja hagyni, hogy könnyedén gyűjtsük be a pontokat. Igaz, láttunk már olyan vendégcsapatot, amelyet sikerült megroppantani a Gáz utcában, és nem is lenne baj egy tekintélyteremtő győzelem itt a legelején, de ha csikorognak a fogaskerekek és úgy nyerünk - egye fene.

 

Lényeg, hogy lássuk a fiúkon, miért bízhatunk abban, a végére rosszul alakuló előző idényt jobb követi. Amiben ők bízhatnak, az a közönség támogatása, hiszen most megint új lapot nyitottunk, és a kosárlabda továbbra is az egyik legnépszerűbb sportág a városban. Az Alba már két évtizede élcsapat, mindig az a célja, hogy sikerekkel szolgálja ki a közönséget - induljunk ismét együtt neki a kalandnak! Új szezon, de régi remények: jó hangulatú, sok nézőt vonzó, nagy meccsek, fehérvári győzelmekkel. Nincs ebben túl sok eredeti, de hát a győzelem és a közös siker olyan, mint a régi reklámban a tej: nem lehet megunni!