Nagyon stabilan teljesített az alapszakaszban a Kaposvár, főleg mert kezdő ötösében mindenki megbízhatóan szállította, ami elvárható volt tőle. Sőt, Hendlein Roland és Wayne Chism az egyéni statisztikák alapján az egész mezőny legjobbjai között voltak, két olyan pilléren nyugodott Fekete Ádám csapata, amelyre tényleg mindig építhetett a vezetőedző. Megtapasztaltuk ezt mi is, hiszen az őszi kaposvári bajnokin, Chism hazai bemutatkozásán az amerikai azonnal dupla-duplával nyitott (12 pont, 15 lepattanó), később pedig átlagban is hozta ezt a mutatót. Hendlein pedig a bajnokság legjobb magyarjaként tündököl, és hullámvölgy nélkül a Kaposvár vezéregyénisége. Ő alighanem sok gontot fog okozni nekünk szombaton is - a mi szempontunkból szerencse, hogy Chism azóta lelépett a somogyiaktól és Magyarországról.

 

Ám nélküle is elég erős a Kaposvár, még ha a középszakaszban egyelőre két vereséggel is áll. Nyilván úgy készülnek a hazaiak, hogy a Pakstól otthon, a Soprontól idegenben elszenvedett vereség után ellenünk kötelező javítani, ha nem akarnak végleg beragadni a felsőházi középszakasz alján. Nekünk igazán ismerős ez a rossz rajt, de bizonyította az Alba, hogy még ilyenkor sem törvényszerű az összezuhanás, sőt, akár elszántabbá tehet egy csapatot, ha muszáj nyernie. A mieinknek ez paksi bravúrral sikerült, Hendleinék gondolhatják úgy, hogy az ő helyzetük egyszerűbb, mert "csak" otthon kell nyerniük - ellenünk. Érdekes alaphelyzet, hiszen önbizalomban jobban állhatunk, de mint látható, a bizonyítási vágy a másik oldalon kiegyenlítheti ezt a hendikepet. Egy biztos, lélektanilag is rá kell hangolódnia a meccsre annak, aki meg akarja nyerni.

 

Annál is inkább, mert az októberi találkozó is bizonyította, egyetlen rossz (avagy kitűnő) periódus is döntő lehet. A negyedik negyed előtt még az Alba vezetett, nem is kevéssel, nyolc ponttal - aztán a záró szakaszban, főleg Jancsikin remeklésével szétzilálta Supoláékat a Kaposvár. Pedig a szerb-magyar bedobó igazán nem nevezhető húzóembernek a szezon egészét tekintve... De ez is mutatja, hiba lenne csak Hendleinre, a Chism pótlására érkező Davisra, vagy Hinnantra, Puljkóra figyelni a somogyiaknál. Szó se róla, erősebbnek tűnik a mi rotációnk, ám egyetlen meccsen akár két-három jó teljesítmény is dönthet. Vagy mondjuk annak hiánya, mint láttuk éppen a Pakstól szerdán... Persze az ellenfél betlijében hiba lenne bízni, nyugodtan megjósolhatjuk, hogy a mieinktől is kellenek az extrák, ha újabb sikerre vágynak.

 

Más alaphelyzet ez most, mint volt a paksi találkozó előtt, a szurkolók, a játékosok is megerősödött hittel várhatják az újabb bajnokit. De ennek a hitnek és önbizalomnak pontos játékban kell megjelennie és ki kell tartania. Ahogy komoly hátrányban is kitartott szerdán. Már láttuk többször, az idei Alba egyik erénye, hogy soha nem adja fel, és a folyamatos darálás alkalmas lehet az ellenfél kifárasztására. Ha ehhez ezúttal nemcsak a szerdán remeklő Supola Zoli tesz hozzá egyéni pluszt, ha centerben meg tudunk felelni a Hendlein, Davis páros jelentette kihívásnak és a védekezés is az Atom elleni hajrát idézi, akkor biztosan lesz sansz Kaposváron is nyerni. Az egység, az elszántság megvan hozzá, alighanem a szurkolói támogatás is erősebb lesz a hétvégi találkozón, bízhatunk az újabb bravúrban.