Végig kiélezett, szoros rangadó volt, amelyen mindkét csapat többször is vezetett. A hajrában koncentrált játékkal jó egyéni teljesítményekkel múltuk felül a Paksot.
Alba Fehérvár - Atomerőmű SE 91-82 (22-25, 24-17, 23-26, 22-14)
Alba: Moore 18/6, Wood 28/9, Hollis 9/3, Keller 15, Lekli 2. Csere: Bódi 7, Supola 10/6, Medve 2, Juhos. Edző: Braniszlav Dzunics.
Paks: L. Williams 14/6, N. Williams 13/6, Vojvoda 19/9, Kámán 3/3, Tóth Á. 12. Csere: Körtélyesi 10, Eilingsfeld 2, Idlet 6, Kovács Á. 3. Edző: Enrique Gutierrez.
Paks: L. Williams 14/6, N. Williams 13/6, Vojvoda 19/9, Kámán 3/3, Tóth Á. 12. Csere: Körtélyesi 10, Eilingsfeld 2, Idlet 6, Kovács Á. 3. Edző: Enrique Gutierrez.
Rosszabbul nem is kezdődhetett volna a rangadó: pontatlan támadások hazai részről, gyorsabban belelendülő vendégek, és tízpontos hátrány percek alatt. 2-12 állt a táblán, amikor Braniszlav Dzunics időt kért és kellő türelemmel elmagyarázta, mire kellene odafigyelni. Hatékony mesternek bizonyult, mert a pályára visszatérve gyorsan fordított a csapat. Keller Ákos, Ronald Moore és Brandon Wood vállalta a munka dandárját, utóbbi hármasával már itt volt az előny. De nem hagyta magát demoralizálni a Paks, Lorenzo Williams és Vojvoda is válaszolt a fehérvári kosarakra, Tóth Ádám pedig amilyen elszántan, olyan eredményesen rohamozta a gyűrűt.
A második negyed így vendégelőnnyel indult, de hazaival zárult, mert főleg a játékrész közepétől összeszedte magát támadásban az Alba. Bódi Feri megint igen hasznosan szállt be, Wood hozta a tőle megszokott ponterős játékot - az azonban egyértelmű volt, itt nem fog döntés születni túl hamar. Supola Zoli remek periódusa kellett, hogy nálunk legyen az előny. Bármelyik csapat is vette át éppen a vezetést, képtelen volt elhúzni, a hullámzó, sok hibával tarkított játékra jellemző volt, hogy az egyik oldalon 8, a másikon 9 labdát adtak el a játékosok. Hogy jó hangulatban mehessünk szünetre, arról az utolsó pillanatokban a pályán végigrobogó és remek kosarat szerző Ronald Moore gondoskodott.
A korábban döntő jelentőségű harmadik negyed ezúttal nem hozta meg a várt Alba-fölényt, sőt rögtőn az elején hat paksi pont fordított újfent az álláson. Vojvoda kezdett egyszemélyes show-ba, szerencsére akadt fehérvári részről, aki megfelelt neki, illetve nálunk mintha jobban oszlottak volna a terhek. De mindig, amikor kissé "szellősebb" lett az állás, bevágott egy-egy triplát, vagy két duplát az ASE, amelyben Tóth ekkora már fáradt és faultproblémákkal is küzdött. A két Williams sem tudott folyamatosan vezér lenni, de Körtélyesi fontos pontokat szerzett. A harmadik negyed végén ráadásul úgy dobott kosarat a Paks, hogy 2 másodperccel a duda előtt daját alapvonalukról dobták be a labdát...
A hajrára maradt tehát a döntés. Centerposzton Keller és Lekli harcossága nagyon jól kamatozott, ketten együtt 19 lepattanót gyűjtöttek be, ebben a műfajban nagyon megverte a Paksot az Alba. Ráadásul Ákos a pontokat is termelte, fontos visszapöcizett labdái voltak. Egy ideig még tapadt az ekkor már folyamatosan hátrányban lévő Paks, de amikor Lorenzo Williams kivált a játékból felrepedt álla miatt, nagyon kizökkentek a vendégek. Az Alba pedig rutinosan lecsapott az esélyre, Wood sorsdöntőnek bizonyuló hármast dobott a sarokból, Moore is extrát tett hozzá (18 pont, 10 gólpassz!), és a végén Hollis is fontos kosarakat szerzett. A végére lett a legnagyobb a különbség, a paksi hárompontos vereségünk után ezzel az egymás elleni eredményeket tekintve jobban állunk riválisunknál. Megdolgozott, szép siker volt egy fontos rangadón.