Még nem játszottunk minden ellenféllel, de egyikkel másodszor találkozunk: revánsot vehet a csapat a paksi vereségért. Rangadó jön, kell a biztatás!
Előrehozták az Alba - Atom találkozót a 17. fordulóból, így történhet meg, hogy a megszokottnál korábban van visszavágási lehetőség egy vereségért. Alig egy hónapja, hogy kikaptunk Pakson egy végig szoros meccsen, amelyen sokáig mi vezettünk, de a végén hibáztunk. Inkább küzdelmes, mint színvonalas volt az a találkozó, de ez a győztest a legritkább esetben sem szokta zavarni - persze az igazi az lenne, ha remek rangadón nagy játékkal kerekednénk ezúttal felül. A tét nagy, a tabella első két helyezettje találkozik, és máris kiderül, kettejük összevetésében az alapszakaszban ki lesz jobb. Ennek ebben a szezonban is van súlya, még ha a középszakaszban lesz is újabb lehetőség összemérni az erőket. De elég csak a presztízst említeni - egy Alba - ASE nem lehet átlagos jelentőségű meccs egyetlen szurkolónak sem.
Éppen ezért bízunk benne, a fehérvári csarnokban nagyon sokan támogatják majd a fiúkat. Elkél a segítség, mint minden nehéz meccsen, ahol várhatóan erős ellenállásba ütközik majd a csapat. A Paks állományát jól ismerjük, hiszen még a légiósok között is csak egy újonc van. A két Williams közül a paksi találkozón a sok faultot kiharcoló Lorenzo Williams volt hasznosabb, de a csúcsformáját ő sem akkor futotta. Vele kapcsolatban persze abból kell kiindulni, hogy dinamikusan induló, remekül passzoló (6 assziszt meccsenként) és ponterős (16.2) kosaras, aki vezéregyéniségnek is alkalmas. Druszája, Nick mintha kiszámíthatatlanabb lenne, de így is erőssége a csapatnak, ráadásul légiósként a mezőny egyik legrutinosabbja negyedik magyarországi szezonjával. Steven Idlet ellenben az elsőt tölti, közepes mutatókkal, az amerikai centert felül kell múlniuk Keller Ákoséknak.
Nem biztos, hogy a légióstrió adja a Paks igazi erejét idén. Az összeszokottság inkább, hiszen a keret keveset változott a nyáron, a vezetőedző is maradt. És hát az Atom azon kevés hazai csapat közé tartozik, amely meccsdöntésre képes magyar játékosokkal rendelkezik. A Vojvoda, Körtélyesi duó ezt ellenünk is megmutatta fontos pontokkal, Kámán akkor nem játszott, de nem kell bemutatni, és Tóth Ádám is válogatott, Eilingsfeld és Kovács Ákos pedig tud roppant hasznos kiegészítő ember lenni. Ilyen mélységű kerete nem sok riválisnak van - vélhetően szükség is lesz ellene a fehérvári rotációra.
Utóbbit némileg gyengíti, hogy Szabó Zsolt továbbra sem játszhat. Lekli Józsinak és Keller Ákosnak kőkemény feladatot kell megoldania, amibe besegíthet a lassan felépülő Juhos Levente is, Bódi Feriről nem beszélve. Palánk alatt erősebbnek tűnik a mi állományunk, de nem elviekben kell lejátszani a meccset... Vojvodáékkal szemben az agresszív, jó védekezés kulcskérdés lesz, meg a csapatjáték úgy általában, amiből persze ki lehet tűnni extrákkal - de lényeg az Alba sikere. Most tudja megmutatni a hazai pályán még veretlen társaság, hogy a legnagyobb ellenfelekkel szemben is képes dominálni, és a hibákat, a hullámvölgyek számát minimálisra redukálni. Ha az első negyedet tudjuk úgy kezdeni, mint mostanában a harmadikat szoktuk, akkor a nagy meccsek követelményeinek megfelelő Alba Fehérvárt fogunk látni. Amelynek ismét érdemes lesz teli torokból szurkolni a bajnokság eddigi legnagyobb hazai rangadóján.